már, hogy kezdek visszarázódni az edzésekbe.

Heti 2-3 futás, mellette próbálok elég sokszor szenvedni az SMR hengerrel is, ami elég vicces mutatvány, mivel általában nyögések és sóhajtozások közepette görgetem magamat a hengeren. Emellett néha önmagában végzek MP (movement preparation) és prehab gyakorlatokat, hogy megpróbáljam minimalizálni az esetleges sérülés esélyét, mert ugye cél az egészséges ember, nem pedig a sokat teljesített egészségtelen.

Szombatra összehoztunk egy kis tekerést, ami számomra szarul sikerült, mert miközben kapaszkodtunk fel a Nagy-villámra, szóltak a többiek, hogy elég lapos a kerekem. Meg is találtuk a benne levő kavicsot, de nem vettük ki, hogy hátha bírja még egy ideig. "Gyors" pumpálás után nyomtuk tovább, de ilyen lapos kerékkel nagyon rossz tekerni, főleg azért, mert folyton figyelni kellett, hogy mikor ereszt ki. Ha nem lennének zötyögős utak, akkor szerintem egész jól bírta volna, de a magyar utak nem túl simák. A következő pumpálásnál Petyka is kapott egy defektet, mert ő kihúzta a szálkát belőle, és hangos sziszegéssel elkezdett leereszteni a kereke. Ekkor riasztottam Nórit, hogy induljon el értem, mert ez egy nagyon szenvedős.

Ehhez hozzá tartozik, hogy mióta országútit tekerek, még nem volt defektem út közben. EGYSZER SEM!!! Ezért sose viszek magammal belsőt, mert fogalmam sincs hogyan kell kicserélni. Egyszer itthon megpróbáltam, de beletört a körmöm, ezért inkább nem is erőltettem. Szerintem ezek után sem fogok vinni magammal soha sem, már csak azért sem :-)

Ma (hétfő) úgy keltem, hogy van kedvem futni egy jót. Nem így terveztem, de ha jön a feeling, akkor nincs mit tenni. Mielőtt elindultam, gyorsan letöltöttem az Iphone-ra pár zenét, különböző stílusokban. Nórit levittem edzést tartani, én meg onnan kiugrottam a szigetre. Két kört szerettem volna futni. Miközben válogattam, hogy melyik Podcastot játsszam le, a Drum and Bass Arena ütemei ütötték meg fülemet, melyben éppen classic zenéket játszottak. Tudom, hogy a DNB sokaknak csak zörej, de én szeretem. Pont az a jó benne, hogy nem több, sé nem is kevesebb mint a neve. Dob és basszus. Ennyi. Mondom magamban, ez lesz aaaz! Ez kell a mai futásomhoz! Régi jó zenék, melyeket már rég nem hallottam, viszont nagyon-nagyon szerettem őket. Nagy bulizások voltak anno ezekre. És mikor meghallottam az elsőt, el is kezdtem futni :-) Mosolyogva, ütemre!!

Ezzel kezdték:

majd jött a több is sorban..

én meg csak futottam és futottam, a fülembe közben csak 5 perc alatti killereket mondott a MiCoach. Próbáltam odafigyelni a futásra, főleg annak fényében amiket mostanában olvasgatok. Azt írták, hogy "használjuk a farizmunkat futásnál". És tényleg, ha aktívan bevontam a munkába és éreztem azt, hogy továbbítom magamat és nem csak lépegetek, sokkal jobban ment. Olyan 4:05-10 között voltam. Aztán mikor kicsit elfeledkeztem róla, akkor visszament 4:30-50 közé. Persze volt, hogy 5 perc fölé is ment, ez nem tudom miért volt :-)) Összességében 11,95 km, 55:45p, 4:39 avg speed.

http://www.adidas.com/us/micoach/WorkoutDetails.aspx?WID=94e3c5c0-4d97-49b0-9950-cb958d4389ba

Összességében nagyon élveztem ezt a mai futást. A végén nyújtottam egy kellemeset, majd visszakocogtam a Flóriánhoz.

A tervekről nemsokára írok többet...