A lassan tradícióvá váló futó  mulatságra mentünk el több triatlonos (Ironman) baráttal. Ez a dzsembori a kajak-kenu egyesületek év végi összeröffenése, de egyre több ember csatlakozik a kellemes hangulatú, nem túl hosszú, de igen kemény emelkedőkön megrendezett versenyhez. Ironswarczi, Ironsün, Dávid (IM jelölt) és én mentünk együtt, és Vasapu pedig Szaszittal érkezett egyenesen Sopronból.

Kicsit kevés időnk maradt melegíteni, mert ez a verseny lassan kinövi a helyet, és a rengeteg autó alig tudott leparkolni. Vasapuék nélkül indultunk el a rajthelyhez, de mire odaértünk, már elindították a tömeget. Jelzem, a rajt elött 5 perccel már ott voltunk. Így úgy döntöttünk, hogy nem indulunk el egyből, hanem bevárjuk a többieket. Meg is érkeztek hamar, és elindítottuk a futásunkat. Pár méter után Ivan Grasso mosolygott ránk az út széléről, mivel Ő már reggel kiment, és a tömegtől megkímélve magát lefutotta a távot. Pár szót váltottunk, majd futás tovább. A kemény emelkedők már ismerősek voltak, ezért nem akartam elfutni az elejét. Persze elég sok olyan hely akadt, ahol csak (Vasapu szavaival élve) tricepszel tudtunk haladni. Szaszittal csapattuk felfelé, aki az utolsó emelkedőn megindult, és otthagyott elég keményen ;-) A célba 44:50 alatt értem fel, ami mint Myke blogjából kiderül 4 perccel jobb, mint a tavalyi v. tavaly előtti eredményem.

Utána még egy kis meglepetés várta Ironsün barátunkat, akinek ezen a napon volt a szülinapja.

Jó kis nap volt!!