Sajnos csütörtökön nem sikerült a munka miatt lefutnom az előírt edzést.

Pénteken viszont Szentendréről nekiindultunk Dáviddal  a Lajos-forráshoz. Nekem teljesen új volt az útvonal, még sosem jártam ezen a részén Szentendrének. Nagyon nyugis környék, alig van vmi autóforgalom. Eleinte csak enyhén, majd egyre meredekebb részekhez értünk. Kemény volt. Egy idő után elértük a "hóhatárt" is. Itt kevésbe volt latyakos minden. Aztán felérve a forráshoz, kortyoltunk egyet a kristálytiszta, frissítő vízéből, majd elindultunk vissza.

A táv: kb.:19 km , térkép, szint 330 m

Az idő: 1ó40p

Szombatra hívott Peti, hogy menjünk köredzeni a Corvinba, de a közelgő verseny miatt, ezt most hanyagolom. Ezúton is bocsi Peti... remélem azért jót edzettetek!

Ehelyett a futó blogon meghirdetett szombati HHH #4 -es futásra mentem ki. Na persze, hogy nem a 10 kilisre, hanem reggel nyolckor induló "Szász Norbert Experienc"-re, ami egy 19 kilis Fenyőgyöngye-Erzsébet kilátó oda-vissza túrát jelentett. A tegnapi,meg az éjszakai enyhe időjárásnak köszönhetően, már reggel sejtettem, hogy itt bizony dagonya lesz. Bár az útvonalat nézve, gondoltam én naivan, majd futunk a betonon sok helyütt. Na előre elmondom, nem így történt.

Mikor odaértem, persze futva itthonról (kb. 2 km), már gyülekeztek az emberek. Még megvártuk a 8 órát, és el is indultunk. Először a Szépvölgyi úton mentünk tovább, majd egy hirtelen balossal, bevetettük magunkat az erdő adta dagonyába. Itt egyből emelkedő, majd egy viszonylag hosszú ereszkedés után elértük a repteret. Végig bokáig érő sárban lavíroztunk, ahol lehetett ott az avaron mentünk. A reptértől ismét hegymenetbe kapcsoltunk, aztán le Hűvösvölgybe, majd innen toronyiránt fel a Kaán Károly kilátóba. (Akik nem vállalták be, azok körbe mentek a hárshegyi körúton.) Majd innen ismét ereszkedés a budakeszi útig, ahol újra nekiindultunk a hegynek, a jánoshegyi út szerpentinjeit folyamatosan keresztezve értük el végül célunkat, az Erzsébet kilátót. Nagyon meredek volt, így végig hegyi zerge üzemmódban kellett nyomni. Fönt aztán fénykép, majd indulás vissza ugyanezen az úton. Na az én cipőm nem egy terepcipő, így lefelé nagyon óvatosan mentem, mert kb. minden lépésnél kicsúszott a lábam. A budakeszi úttól fel a Kaán Károly kilátóhoz, ereszkedés hüvibe, majd innen indult a legnehezebb terep. Egy előre lépéssel, kb. 10 cm-t haladtam, annyit csúsztam vissza. Ez már annyira nem tetszett, így inkább sétálni kezdtem, és a határ-nyeregtől ismét futás fel az Árpád kilátóig, onnan vissza ereszkedés a fenyőgyöngyéhez. Közben több emberrel is beszéltem, köztük Szaszával és Bitliszbával, akivel elmélyültünk a BSZM rejtelmeibe. Ő tavaly futotta le először, így sok érdekes dolgot mesélt. Már el is olvastam azóta a beszámolóját.

A fenyőgyöngyénél a Nike futóklubos kamion várt minket, ahol isteni finom rétes, és forró, ovis tea volt a menü, minden célba érőnek. Kaptunk tombolát is, amit mikor beértek a 10 kilis körön futók, utána húztak ki. Persze nem nyertem semmit, de egy újabb jó élménnyel lettem gazdagabb.

A tombola után hazafelé vettem az irány, kis levezetésnek.

A teljes táv: 23 km, szint 850 m, térkép

Az időmérést elrontottam, mert az Erzsébet kilátónál nem indítottam újra a vekkert. Oda 1ó5p volt az út. Vissza több :-))

FGY-János-hegy from szasza on Vimeo.