Avagy a Yours Truly futás.

Idén hallottam először erről a kezdeményezésről, és hogy már nagyon közeleg a BSZM, gondoltam, beépítem az edzéstervbe. Dávid is vállalkozó szellem lévén, csatlakozott ehhez a kihíváshoz. Persze ebben az is benne volt, hogy érezzük meg legalább 1x, hogy milyen is maraton+ -t futni. Ezt sikerült is megéreznünk :-))

Reggel f9-kor indultunk Dávidtól, Szentendréről, és a terv az volt, hogy befutunk a Margitszigetig, ott egy kör, majd át a Hajógyárira, ott egy kör, és utána vissza Szentendrére. Ez majdnem így is lett, csak felcseréltük a két szigetet, hogy utána már "csak" vissza kelljen futni. 

Az elején még eléggé darabosan futottunk, mert hideg volt, és a szombati futás is ott volt a lábunkban. Aztán mire belejöttünk, addigra elkezdtünk már darabosan futni :-) Ehhez azért kellett kb. 35 kili. 

Szentendréről a bicikliúton indultunk, és végig azon is maradtunk. Mondjuk vannak érdekes szakaszai, amit még montival sem mindenki tudott volna kitekerni, annyira nagy sár volt, és út meg sehol. Vagyis dehogynem, "földút"... Aztán a Római parton folytattuk a futást, majd jött a Hajógyári sziget, ahol szerintem 1x voltam nappal, egész életemben. Nem tudom, hogy miért nincs rendesen kihasználva ilyenkor, pedig elég jó terület. Utána a Margitszigeten kocogtunk egy kört, ahol nyári napokat idézően sokan futottak. Innen aztán irány vissza Szentendrére. A Római parthoz érve szembefutott velünk egy apuka, akire szarik a gyereke (alias Kombinat), pár szót váltottunk, kiderült, hogy Ő is az 50-est futotta. A Római egyes részein ekkorra már a nap felolvasztotta a reggel még fagyos talajt, és kezdett kialakulni a dagonya, ami már nem esett olyan jól. A Lupánál és Szentendre előtt is belesétáltunk, mert már nem akartuk kerülgetni a Duna álltal a kerékpárútra hozott hordalékot, amikből kellemes vályúk keletkeztek, és a lábunk rohadtul nem szerette már ekkorra (kb 46km). 

Sokat nevettünk is Dáviddal, mondván, hogy aki ekkor látott minket futni, tuti valami rehabosnak gondolhat minket. Persze még próbálkoztam belelazulni a futásba, de kb 10 lépés után ismét a robot mozgás jött elő...

Végül a Bükkös-patak mentén felsétáltunk Dávidékhoz, ahol a felesége már finom ebéddel várt minket. Az maga volt a megváltás :-)) Innen is köszi még1X!!!

Egy szó, mint száz, megtettük az eddig számunkra lehetetlent. Lefutottunk 50 km-ert. Ez egy másik dimenzió.

Idő: 4ó35p

Pulzus: 136 avg (nem nagyon ment fel, szerintem már fáradt lehettem az elmúlt napok miatt. csak akkor emelkedett, ha egy kicsit kezdtem dehidratálódni)

Térkép és fénykép majd este, otthonról.